2011. március 14., hétfő

Egy nap még megöl...

Na, itt vagyok. A tavasz novellám még nem sikerült megírni, viszont próbálgatom a szárnyaim versírás terén, és gondoltam megmutatom nektek is. Nem túl boldog, de remélem azért nem lett olyan rossz. Versért a továbbra katt!(:





Egy nap még megöl…

Szívem még akkor is hevesen vert,
Mikor könnyes arcom az égre emeltem,
S elsuttogtam a szót: „gyűlöllek”.

Testemben minden perccel áradt szét a fájdalom,
S ordítani szerettem volna, hogy „nem bírom”,
De most sem teszek mást, csak zokogok.

Égig érő szerelem – gondoltam én.
Szeretlek – suttogtam naivan,
De mindez mégis mennyit ért?

Átvert, otthagyott,
Összetört, s eldobott,
De vérző szívem mégis tovább dobog.

Egy nap még megöl, igen, ez biztos,
Darabokra tört szívem szilánkjai tépik át a mellkasom,
S ezzel örökre elmúlik a fájdalom.

3 megjegyzés:

  1. "Átvert, otthagyott,
    Összetört, s eldobott,
    De vérző szívem mégis tovább dobog."

    Kedvenc versszak :DD
    Amúgy jól sikerült, csak szomis :(

    VálaszTörlés
  2. Szerintem is jó lett. ^^
    Tetszenek a verseid, nagyon :D ;)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm^^
    Hát szomorú, de nem tudom, ez jött.
    Örülök, hogy tetszik, de azért még van hova fejlődnöm:D Erősen van hova:D

    VálaszTörlés