2011. április 2., szombat

Hibáztam

Akik ismernek tudják, hogy mi ihlette ez a verset, akik meg nem, ezt elolvasva valószínűleg, rájönnek, hogy mi történt. Ismét nem gondolnám, hogy tökéletes a vers, furák a rímek stb. De az érzéseimet kifejezi. Remélem azért tetszeni fog. ^^
Te kérted, hogy mondjam el az igazat
Majd úgy tettél, mint akit nem izgat.

Részedről minden fajin volt, csodás
És persze megint én lettem a hibás.

Csak azt akartam, minden olyan legyen, mint régen
Mikor még nem voltak felhők az égen.

Életünk, akár egy tündérmese
Boldogsággal volt telis-tele.

A hangsúly a múlt időre került
S az ég többé ki nem derült.

Te voltál életem első szerelme
De most miattad nem jön álom a szememre.

Nem értem miért kellett véget érnie
Hisz csak egy hosszas beszélgetés kellett volna ide.

 A Bizalmam mélyen megrendült bEnned
S a szerelmemet végleg elvesztetted.

Ha hízelegNél is akár egy kis Cica
Akkor sE fogadnálak vissza.

De legalább, ma már tudom, nagyot hibáztam
Mikor a  szívemet neked kitártam.

4 megjegyzés:

  1. Aj.. :'( Ez nagyon szép lett. Ilyen, amikor valaki szívből ír :)Szerintem nagyon jó verseket írsz, a rímekkel is minden rendben. Csak így tovább! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszönöm!! (L)
    (:

    VálaszTörlés
  3. :/
    Igazából szerintem akkor is érthető alapból az egész, ha nem tudod hozzá a háttérinfókat. Amúgy tényleg megható, és annyira át lehet érezni. Tényleg ilyen, mikor valaki szívből ír. Sokkal több van ezek mögött a rímek mögött, mint egyébként azok mögött, amit az ember úgy ír, hogy nincs benne abban a helyzetben, csak tetszik a téma, és de jó. Ez így annyira megható volt szerintem. Először kicsit kesergősebb, siratós hangvételű, utána viszont határozott volt a vége.
    Igazából tetszett, mert tényleg tetszett, de inkább bár ne lennél ebbe a helyzetbe:/

    VálaszTörlés
  4. Köszii:') Nagyon örülök, hogy tetszik (L) És azt is köszi, hogy együtt érzel!! (L)

    VálaszTörlés